2014. december 17., szerda

Évzáró rajzkihívás

Év végére Tina megint jó kis feladatot eszelt ki nekünk: folytatásos rajzkihívást.
5 körben, így zajlott a játék: első nap feltett egy témát, ezt kellett tetszőleges technikával megrajzolni, -festeni, -alkotni. Majd három nap elteltével érkezett hozzá a kiegészítés, néha csak egy szó vagy két betű, néha egy inspiráló vers - ennek felhasználásával újabb 3 nap alatt kellett kiegészíteni, megváltoztatni az eredeti alkotást.
Nagyon tetszett a feladat, kicsit sajnálom is, hogy az eredeti hatodik kör végül elmaradt. Igyekeztem időben elkészülni a feladatokkal, de ha ez mégsem sikerült, nagyon vigyáztam, nehogy elolvassam a kiegészítést, mielőtt elkészülne az első fázis.
Kollázsoltam, rajzoltam ceruzával, tollal, tussal, festettem vízfestékkel és akrillal, használtam régi könyvlapot, matricát, mintás scrapbook papírt, és díszítettem csillámragasztóval is.


Íme a műveim, egymás mellett az első és második kör után kialakult alkotással.

Első téma: EGYEDÜL, ami számomra valami nagyon pozitív és ritka ajándék.
De sajnos a második körben az ellenkezőjére kellett fordítani: sosem vagy egyedül. 


2: VERŐFÉNY, majd kiegészítésként egy vers, amit a dombokra is felírtam: Buda Ferenc: Ne rejtőzz el.


3. téma: KOLDUS, majd hozzá kiegészítő inspirációként egy haiku:

Koldus, de én irígykedem reája.
Nincs semmije.
Ám az egész Föld s Ég az ő ruhája.
 (Kikaku, Kosztolányi Dezső fordítása)

Ez lett a kedvencem az összes közül, olyan nagy lett a változás. Elsőre egy kérő kezet rajzoltam, régi könyvlapokból összeragasztott háttérre, csak feketével vonalkázva, jó komorra. Hihetetlen, hogy mennyire sikerült ezt feldobni a naív, élénk színű fákkal, virágokkal, festett háttérrel. Felhasználtam hozzá a gyerekek teljes filctoll- és csillámtoll készletét, hogy elég harsány színeket kapjak. 



4. téma: Csak így egyszerűen az ÉLET. Ezen sokáig gondolkodtam, de végül úgy döntöttem, nem állok meg ennyinél: legyen akkor már az Élet, a Mindenség, meg minden. Válasz a végső kérdésre: 42.
Aztán a kiegészítésnél megint csak bajba kerültem, mert az életből ÍTélet lett.
Legyen 42 év letöltendő? Nem, nem, hanem...

...ítéletidő. És ha már Galaxis útikalauz, a hó és jeges szél mellett azért van ott egy bolyhos, puha meleg törölköző is, és a lezuhant Arany Szív, fedélzetén Zaphod Beeblebrox és Trillian.
(Na ezt vajon hányan vették észre?)

5: ÜNNEP, amihez 4 gyertyát rajzoltam, hátha lesz belőle torta vagy adventi koszorú.
Ehelyett lett belőle MINDEN NAP ÜNNEP, így a gyertyák végül egészen hétköznapi dolgokra, kiflire, kávéscsészére, tányér szélére kerültek.

1 megjegyzés:

  1. Innen kukkoltam ám a betűket, amikor készült az albumom! Annyira szuperül tudsz írni, a rajzolásról nem is beszélve!

    VálaszTörlés