2013. szeptember 4., szerda

21 napos rajz kihívás - 2. hét

Máris eltelt a második hét is. És a rajzolás tényleg kezd egyre inkább a mindennapok részévé válni. Van, hogy a "kötelező" feladatra csak 10-15 percet szánok, viszont mellette készülgettek sb oldalak is a PL albumba, szintén kis rajzos díszítéssel.
Ezen a héten ezeket a feladatokat kaptuk:

#8: Valami új: Panni új tornacipője - végre megkezdtük az "iskolakezdési nagybevásárlást". A cipő sarkának elég fura az alakja, mert összegyűrődött a csomagolásban.

#9: Valami NARANCSSÁRGA. És ha lehet, a narancs komplementer színének használata a képen.
Régóta szerettem volna kipróbálni ezt a technikát: színes lapra rajzoltam fehér és sötétkék ceruzával.

#10: Alma, szokatlan környezetben. Esetleg félbevágott almával vagy almacsutkával ugyanez.
Nekem ez jutott eszembe az almáról és csutkájáról...

#11: Félidő, jutalomból bármit rajzolhattunk. Ma elég sok időm volt csendben, nyugalomban alkotni, mert Pisti egész napra elvitte a lányokat. Így belevágtam egy önarcképbe - az eredmény, minél többször nézem, annál kevésbé tetszik. Azért megmutatom, de tudom, hogy borzalmas.

#12: Kedvenc épületem. Pont aznapra kaptuk ezt a feladatot, amikor visszatértem régi középiskolámba, az iskola 25. szülinapi rendezvényére. Nagy hatással volt rám ez a találkozás, így a munka is egy kicsit nagyobb lélegzetvételű lett. Az art journalos füzetembe készült, fekete toll és akvarellceruza vizes ecsettel elmosva - mostanában ez a kedvenc technikám, olyan szép, finom képeket lehet így készíteni. Az eget kicsit csillogós misttel fújtam, bár ezen a fotón nem látszik.

#13: Valami, amit nem szeretek - lehetőleg ne fehér alapra. Ezt a kitételt sajnos elfelejtettem, így fehér papírra dolgoztam. Mi az amit nem szeretek? Mostanában leginkább a lányok állandó hisztijét és duzzogását, a rengeteg veszekedést és felesleges cirkuszt, ami elveszi az időt az értelmesebb és örömtelibb közös programoktól.

#14: Vak virágok: Úgy kell lerajzolni egy (szál, csokor, cserép...) virágot, hogy közben nem nézel a papírra, csak és kizárólag a virágra! Leteszed a ceruzádat (filcedet, tolladat...) valahová a papírra és egyszerűen figyeled a kontúrokat és húzod a vonalat. Jobb agyféltekés rajz tanfolyamon csináltuk már, jó kis feladat. A végeredmény is nagyon tetszik! Az egyes "virágok" kicsit sem hasonlítanak igazi virágokra, de valahogy az egész mégis összeáll.
A modellem művirág volt, mert a teraszon az igaziakhoz már hideg és sötét is volt este, amikor végre lett egy kis időm ezzel foglalkozni. Picit azért "csaltam", és az újabb virágok kezdésénél azért odanéztem a papírra, hogy a virágok csatlakozzanak a szárhoz.




Még egy hét van hátra, hamarosan folyt. köv.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon jók lettek!
    Az önarckép valóban nem az igazi. Részleteiben jó, de valahogy mégsem áll össze az egész. De biztos lesz majd a jövőben tökéletes is.

    VálaszTörlés